Geszteréd község

Adatok

Régió: Észak-Alföld
Megye: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Kistérség: Nagykállói kistérség
Lakosság: 1769 fő
Terület: 33.52 km²
Népsűrűség: 52,77 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 42

Fekvése

A település a Nyírség Hajdúság felé tekintő peremén, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye dél-nyugati részén a megyehatár közelében fekszik, két nagyváros, Debrecen és Nyíregyháza között. Észak felől Nagykállóval, keletről Birivel és Balkánynyal, észak-nyugatról Érpatakkal, délről Bökönynyel, Hajdúhadházzal és Hajdúsámsonnal határos.

Története

Geszteréd 1100 éves község, magyar lakossága akkor resisztrálódott. A község földrajzi adottságai meglehetősen mostohák, területének nagyobb részét futóhomok borítja, de bőven találunk mocsaras, vizenyős területet is. Történelem előtti időszaka az újkőkorra vezethető vissza. Kora bronzkori leleteket is találtak Tomoryban, a mai Kossuth utca területén a katolikus templomig szarmata település létezett. Több pénzérmét, sírleletet találtak már itt. Hadrianus korabeli pénzérmék jelzik, hogy kb. ekkor telepedtek le itt a szarmaták. A honfoglalást megelőző időszakban nagy valószínűség szerint ők laktak ezen a területen, a dákokkal és a rómaiakkal vívtak harcokat. Sok római kori pénzérmét is találtak. A honfoglalás kori leletek közül legjelentősebb az aranyszerelékes szabja több más lelettel, melyet 1927-ben találtak meg a mai Nyíri tanyán. Ezáltal a község neve az egész Földön ismertté vált a régészeti irodalom ismerői körében.

A falu határában történt történelmi eseményként említhető meg, hogy I. László király itt, a falu határában verte szét a besenyőket 1092-ben.

A település neve 1332-ben a pápai tizedlajstromban van először említve, ekkor nevét Kestred-nek írták.

1335-ben a falu a Balog-Semjén nemzetség-hez tartozó Biri és Balogi családok voltak birtokosai, majd a petri Ders család-é lett, melynek egészen a XVII. század elejéig volt itt részbirtoka.

1388-ban legnagyobb földesura az olnodi Czudar család volt, majd a Palágyi család birtoka lett.

XVII. század közepén már több család is birtokosa volt: köztük a Jármy, Paksy és Zathy családok is.

A portyázó törököktől a falu sokat szenvedett, az 1600-as évek elején lakatlanná is vált.

1613-tól a korabeli oklevelek már pusztaként említik, azonban birtokosai területét a környékbelifalvak lakosainak bérbe adták legeltetésre.

1752-ben Winkler László a Jármy család itteni birtokrészét vette zálogba, majd azt meg is vásárolta, s Bereg megyei szökött jobbágyokat telepített le rajta.

A XVIII. század végén nagyobb birtoka a Lónyay, Vay és Tisza családoknak volt Geszteréden, majd a birtokot gróf Dégenfeld József szerezte meg Tisza Ilonával kötött házassága révén, s a Dégenfeld családé maradt 1944-ig.

A XIX. század első felében több birtokosa is volt, köztük a gróf Vay család, a Lónyay, Tisza, Cseresznyey, Osváth, Pálffy, Somosy, Szikszay, Apagyi, Uray, Básthy, stb. családok is.

A XX. század elején gróf Dégenfeld József, gróf Dessewffy testvérek, Horváth Mihályné, Kövér Gábor, Mandel Józsefné és Goldstein Mózes volt itt birtokos.

Nevezetességei

Árpád Fejedelem Általános Iskola
Napsugár Napközi otthonos óvoda
Közművelődési és Iskolai Könyvtár
Gajdos János Művelődési Ház
Polgármesteri hivatal
Egészségügyi központ
Római katolikus templom
Református templom

1092-ben I. László király Geszteréd község határában verte szét a besenyők-et.

Források

Borovszky Samu: Szabolcs vármegye.

Következő községek

További községek